Fontos tudni, hogy amíg a különböző kerámia ill. greslapok nagyjából egységes színtónusúak, addig a természetes kőlapok színben eltérőek lehetnek egymástól. Ennek oka, hogy ezek nem mesterségesen előállított padlólapok, hanem a természetből kikerülve méretre vágják őket ill. felületüket igény szerint megmunkálják. Így keletkeznek a bányanyers, enyhén csiszolt, finomra csiszolt és matt polírozott felületek.
A kövek a felületi megmunkálástól függően is kaphatnak különböző tónust (pl. finomra csiszolás hatására a sárgás színű mészkő szürkés tónusú lesz).
A kőlapok lerakási technológiájuk szerint lehetnek hagyományos és ragasztott kivitelűek. A hagyományos módszernél a lapokat ágyazóhabarcsba (mischung) fektetik, amely cement és homok keveréke. Ragasztott technológiánál a lapokat megfelelően előkészített betonaljzatra ragasztják, de nagyon fontos a megfelelő ragasztó- és fugázóanyag kiválasztása.
Fontos tudni, hogy a mészkő burkolólapoknál a ragasztónak fehér színű kőragasztónak kell lennie. Ellenkező esetben a szürke ragasztó "átüthet" a kövön, ami esztétikai problémát okozhat.
A lerakás módja szerint a padlólapokat lerakhatjuk hálós, vagy diagonál (átlós) kialakítással is, de figyelembe kell venni, hogy a diagonál lerakásnál több lesz a vágási hulladék, ezért ott nagyobb ráhagyással kell rendelni a lapokat. Kőburkolatoknál kedvelt az ún. "soros lerakási mód", melyeknél a szélesség és a vastagság mérete választható, a hosszúság pedig különböző (ált. 50/60/70/80 cm). A "soros" padlólapokat lerakhatjuk kötésben ill. váltósoros rakással is. Ilyenkor a lapok szélessége is változó (20/25/30/40 cm).
4. Használható a Solnhofeni mészkő padlófűtés esetén is?
A Solnhofeni mészkő padlófűtéses helyiségekben is lerakható. Figyelni kell azonban arra, hogy a felület megfelelő távolságokban dilatálva (mozgási hézagolva) legyen. Figyeljünk arra, hogy a betonaljzatba vágott dilatációs csíkokat semmi esetre se burkoljuk át mészkőlapokkal, mert a mozgás hatására a lapok eltörhetnek. A segédanyagokat is ennek megfelelően kell kiválasztani (flexibilis ragasztó ill. aljzatkiegyenlítő).
A mozgási hézagok kialakítására használhatunk különböző műanyag vagy fém profilokat, de a fugát kitölthetjük semleges (nem maró hatású) kőszilikonnal is.
5. Lehet-e a Solnhofeni mészkövet "nullfugával" rakni?
Az ún. "nullfuga", vagy mondják "zárt fugának" is csak a nevében "nullfuga", ez a gyakorlatban 1-2 mm fugahézagot is jelenthet, attól függően, hogy milyen méretű, ill. fózolt vagy vágott élű-e a padlólap, mert a fózolt élű lapoknál a nullfuga is szélesebbnek látszik.
Fuga nélkül nem javasolt az 1-2 cm-es padlólapokat lerakni, mert a DIN szabvány megengedi a mészkövek méretében a +/-2 mm eltérést, emiatt a lapok eltérő méretűek lehetnek, így a sorok nem fognak "futni".
7. Mi történik a Solnhofeni mészkővel, ha kiborul rá a vörösbor/kávé stb?
Lithofin kőimpregnáló szerek alkalmazásával ellenállóvá tesszük a mészkövet, így a szennyeződést nem szívja be a lap, illetve könnyebben tisztítható lesz.
Szakszerű lerakással (flexibilis ragasztó, flexibilis fugázó, illetve impregnálószerek alkalmazásával) fagyállóvá tehető a Solnhofeni mészkő, tehát kültérben padlólapként is alkalmazható. Amennyiben a kőlapokon vékony, lemezes rétegeket találunk, a burkolás előtt ezeket távolítsuk el és csak ezután ragasszuk le a lapokat. Amennyiben a lemezes rétegeket nem távolítjuk el, mindenképpen figyeljünk arra, hogy a kőnek ne ezt a felületét ragasszuk le, mert így a lapok a későbbiekben felválhatnak a betonról.
Homlokzati és lábazati burkolatként a víz nem áll meg a kő felületén, ezért nincs fagyveszélynek kitéve.
9. Mit kell tudni a kő felületén előforduló fekete mintázatokról?
Tévhit, hogy a Solnhofeni mészkő felületén lévő fekete befolyások "eredeti páfránymintázatok" lennének, bár sok kereskedő ezzel kábítja a gyanútlan vásárlót. Az természetesen igaz, hogy a Solnhofeni mészkő különféle lenyomatokkal díszített (fosszíliák), amelyek lehetnek csigák, halak stb., azonban a fekete "mintázatok" ettől eltérően nem lenyomatok, hanem mangán-dendrit befolyások a mészkőrétegek közé.
